Valószínűleg nem minden kedves olvasó előtt ismert, hogy 2021. január 1-ei hatállyal módosult a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról. Az erre való figyelemfelhívást azért tartjuk fontosnak, mert egyrészt bővült a kötelező jótállás alá vont termékek köre, másrészt ránk, fogyasztókra nézve jóval kedvezőbb részletszabályok léptek hatályba. Jelen írás arra próbál meg kísérletet tenni, hogy kiemelje azokat a változásokat, amelyek eddig nem voltak részei jogrendszerünknek és amely szabályok ismeretében lényegesen szélesebb körben és kedvezőbb feltételek mentén élhetünk a jótállási jogaink adta lehetőségekkel.
forrás: szallas.hu
I. Jótállási határidők változása:
Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a jótállási határidők sávosan – és fogyasztói szempontból kedvezően – változtak. Az eddigi szabályok szerint egy év kötelező jótállás vonatkozott minden, a rendeletben felsorolt termékre. Az új szabályok szerint:
Érték / határidő:
- 10.000,- Ft – 100.000,- Ft között / 1 év,
- 100.000,- Ft – 250.000,- Ft között / 2 év,
- 250.000,- Ft feletti értéknél 3 év a jótállási határidő.
II. Határidő kezdete, annak számítása:
- Amennyiben a fogyasztó az újonnan átvett terméket a vásárlástól számított hat hónapon túl helyezteti a vállalkozással üzembe (pl. egy kazán értékesítő általi üzembe helyezése), akkor a jótállás kezdete nem az üzembe helyezés időpontja, hanem a termék átvételének napja. Erre érdemes figyelni, mert ez a szabály azért indokolatlanul rövidítheti a jótállási határidőnket.
- Amennyiben azonban a jótállási idő alatt a termék javításra szorul, akkor a javítás idejével automatikusan meghosszabbodik a jótállási ideje.
III. A jótállás jegy alaki változása:
Új szabály, hogy már nem csak papír alapú, hanem digitális jótállási jegy is adható, amely a fogyasztói jogokat nem érinti.
IV. Meg kell őrizni az eredeti csomagolást, vagy sem:
A parttalan vita végére tett pontot a rendelet azzal, hogy rögzíti; A jótállási igény érvényesítésének nem feltétele az eredeti csomagolás megőrzése és a termék abban való visszaszolgáltatása. Azaz a jövőben a csomagolás megőrzése már nem szükséges.
V. Hol érvényesíthető a jótállási igény:
E körben is fogyasztóbarát módosításra került sor azzal, hogy már nem csak a vállalkozás által kijelölt javítószolgálatnál lehet jelezni a jótállási igényt, hanem a vállalkozás székhelyén, illetve bármely telephelyén vagy fióktelepén. Ezzel a rendelkezéssel az igényérvényesítési fórumok számos esetben megsokasodnak.
VI. Az azonnali csere vagy vételár visszafizetés kérdése:
Amennyiben a fogyasztó másképp nem rendelkezik, abban az esetben köteles a vállalkozás elsődlegesen nyolc napon belül cserélni, másodlagosan nyolc napon belül a vételárat – a vételár megfizetését igazoló bizonylat egyidejű felmutatásával – visszatéríteni, amennyiben:
- A termék első meghibásodása során a vállalkozás a termék javíthatatlanságát állapította meg, vagy
- A termék a jótállás határidőn belül háromszor meghibásodik és kijavításra kerül, ezt követően a negyedik meghibásodás esetén (annak javíthatóságától függetlenül), vagy
- A termék meghibásodását a vállalkozás harminc nap alatt nem tudja megjavítani.
Itt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy jelen pontban ismertetett szabályok a közúti és vízi közlekedési eszközök túlnyomó többségére nem vonatkoznak (pl. gépkocsi, motorkerékpár, lakókocsi, motorcsónak, stb.).
VII. A rendelet hatálya alá tartozó új termékek:
2021. január 1-től az alábbi, 10.000,- Ft feletti értékű termékek is a rendelet hatálya alá tartoznak példálózó jelleggel:
- nyílászárók,
- árnyékolástechnikai eszközök,
- riasztóberendezés és kapcsolódó eszközei,
- garázskapu és a hozzá tartozó vezérlések,
- zuhanykabin, kád, csaptelep,
- napelemrendszerek,
- elektromos rollerek, hoverboard,
- drónok.
Összefoglalva kijelenthető, hogy a fogyasztókra nézve kedvező eddigi szabályok változatlanul hagyása mellett kifejezetten fogyasztóbarát irányba szigorodott a kötelező jótállás szabályrendszere, amelynek ismerete adott esetben sok kellemetlenségtől tudja megóvni a tisztelt olvasót.
A cikket írta: dr. Újvári Zoltán ügyvéd
