Drasztikusan szűkült a kátyúkárok miatti kárigény érvényesíthetőségének határideje. Szükségesnek látszik felhívni a kedves autóhasználó olvasóink figyelmét arra, hogy 2024. december 23-ával egy nagyon fontos törvényi változás történt az 1988. évi I. törvény (A közúti közlekedésről) 35. §-át illetően.

forrás: zaol.hu

2024. december 23-áig a 35. § ekként rendelkezett: „Az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni.”

Azaz a régi szabályozás szerint a klasszikus polgári jogi (öt éves) elévülés határidő mellett volt érvényesíthető az úthibák miatt elszenvedett káraink iránti igény.

2024.  december 23-tól az alábbiak szerint változott a törvényi szabályozás. 35. §:

„(1) Az út kezelője az útkezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános, felróhatóságon alapuló felelősségi alakzatára vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően 30 napos határidővel kell a közút kezelőjéhez bejelenteni. A polgári jog általános felelősségi szabályaitól eltérően, ha a károsult a bejelentésre előírt 30 napos határidőt elmulasztja, a közútkezelő felelőssége nem áll be, kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy a kárt okozó, a közút kezelőjének a kárfelelősségébe tartozó állapot a kár bejelentésének időpontjában is fennáll.

(2) Ha az út kezelője a tevékenységére irányadó jogszabályoknak megfelelően járt el, akkor nem állapítható meg az útkezelő felróható magatartása.”

Azaz 2024. december 23-a óta, ha nem jelentjük be az illetékes közútkezelőhöz 30 napon belül a kárunkat, akkor a határidőn túli bejelentés esetén csak akkor felel a közútkezelő, ha a károkozó állapot a bejelentéskor is fennáll!

Leszögezhetjük, hogy semmi sem indokolja az igényérvényesítés lehetőségének 59 hónappal (!!!) való lerövidítését, de attól a jogszabály még jogszabály, érdemes erre odafigyelni és kár esetén azonnal cselekedni.

A cikket írta: dr. Újvári Zoltán ügyvéd

ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA

A FÜLÜNKNEK HIGGYÜNK, VAGY A MABISZNAK?
 
A héten az ügyvédi irodánk vezetőjének abban a megtiszteltetésben volt része, hogy a Kossuth Rádió Napközben című műsorában mondhatta el a vihartépte fák által a gépkocsikban okozott károkkal kapcsolatos gondolatait.
 
A BESZÉLGETÉS VISSZAHALLGATHATÓ:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2023-02-27_09-04-56&enddate=2023-02-27_11-09-56&ch=mr1 

Az interjúban megszólalt 9 óra 15 perc 15 másodperctől 9 óra 21 perc 25 másodpercig elsőként Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője, majd dr. Újvári Zoltán ügyvéd.
 
MABISZ:
 
A MABISZ azért jött létre, hogy a magára maradt (mert fedezet nélküli, biztosítással nem rendelkező károkozó esetén a gépkocsi tulajdonos károsult, vagy ismeretlen károkozó által személyi sérülést okozó károkozó okán a személyi sérülést elszenvedett károsult) kisember esélyt kapjon arra, hogy az önhibáján kívüli vagyoncsökkenés valahogyan kiegyenesedjék. Ez a MABISZ feladata.
 
TÉMA:
 
Mi történik, ha egy fa kidől, vagy csak leszakad az egyik ága és ezzel a gépkocsiban kárt okoz?
 
MABISZ TANÁCSA
 
Kössünk casco biztosítást.
 
MIT IS JAVASOL A MABISZ?
 
Fizessünk minden évben adott összeget egy piaci szereplőnek (biztosító), hogy ha valaki hanyagsága miatt a tulajdonunkban kár keletkezik, akkor ne a kárt (!), hanem a teljes kár önrésszel (10%, 100.000,- Ft, 200.000,- Ft stb.) csökkentett összegét megkapjuk.
 
MI AZ INDOK?
 
„Vis maior”. A varázsszó. De mi is az a „vis maior”? A római jog óta ismert intézmény. Feltétlen erőhatalom. Valami ilyesmi lehetett a legutóbbi török-szír földrengés, a 2011 körüli izlandi vulkánkitörés, vagy a 2000-es évek elején történt thai cunami. De semmi esetre sem egy ma már klasszikusnak számító nyári vihar.
 
KONKLÚZIÓ:
 
Az alapvetően fogyasztók érdekképviselete miatt – és az ő pénzükön – létrehozott szervezet teljesen elveszítette az identitását. Arra sarkallja az „átlagembert”, hogy maga ellenében cselekedjen pénzügyileg.
 
MI LETT VOLNA A KORREKT ÁLLÁSFOGLALÁS?
 
Pusztán annyi, hogy nem elrettenti a MABISZ nagyrabecsült képviselője a jogkereső állampolgárt, hanem utat mutat neki és felajánlja segítségét. Ugyanis jelen cikk szerzőjének sziklaszilárd álláspontja szerint nem a károsultnak kell fizetni azért (összegtől függetlenül), mert van egy „gondatlan” gazda, hanem igenis a „gondatlan” gazdának (aki lehet közület vagy akár magánszemély is) kell felelősséget vállalnia a mulasztásért.

A cikket írta: dr. Újvári Zoltán ügyvéd

ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA

Viszonylag ritkán keresik irodánkat olyan esetekkel, amikor a szavatosság (hibás teljesítés) alapjául szolgáló adásvételi szerződés tárgya nem tárgy (tipikusan gépkocsi), hanem élő állat. Történetünk főszereplője azonban olyasvalaki, aki egy „egylóerős” erőforrást vásárolt és röviddel a vásárlást követően kellett azzal szembesülnie, hogy nem olyan lovat kapott a pénzéért, amilyet szeretett volna, pontosabban amilyenre a felek szerződéses akarata vonatkozott.

forrás: wikipedia.org

Ügyfelünk vásárolt egy hátaslovat azzal a céllal, hogy gyermekoktatásra hasznosítja. A lovat Ő és egy szakember barátja az eladónál megtekintette és a megtekintés alkalmával a ló makkegészségesnek tűnt. Az eladói tájékoztatás szerint is kitűnő egészségi állapotnak örvendett a ló. A felek között a szerződés megköttetett, Ügyfelünk a vételárat megfizette, majd elszállította a lovat.

A ló az elszállíttatást követően elhelyezésre került a bokszában. Másnapra azonban egészségi állapotában nagy fordulat következett be. Köhögött, folyt az orra, szaporábban vette a levegőt és kitágultak az orrnyílásai. Ügyfelünk állatorvost hívott és haladéktalanul értesítette az eladót a tapasztaltakról.

A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a ló „kehes” és a betegség kialakulása hónapokkal, évekkel ezelőtt kezdődött. Megbízónk tájékoztatta az eladót és kérte, hogy állítsák helyre az eredeti állapotot. Az eladó ettől elzárkózott, illetve teljesíthetetlen feltételhez kötötte az eredeti állapot helyreállítását; azt mondta visszaveszi a lovat, de csak akkor, ha tünetmentes. Ezt csak erős, szteroidos kezelések árán lehetett volna elérni, amit a szakemberek nem javasoltak.

forrás: portfolio.hu

Ügyfelünk megbízta irodánkat ügye képviseletével. Írásban elálltunk az adásvételi szerződéstől és kértük az eladót az eredeti állapot helyreállítására. Az eladó elzárkózott ettől. Állította, hogy a ló egészséges volt és a tartási körülmények miatt jelentkeztek nála az egészségügyi problémák. Közjegyzőhöz fordultunk és kértük, hogy rendeljen ki szakértőt a ló egészségügyi állapotának vizsgálata céljából. Az igazságügyi szakértő is megállapította, hogy a ló „kehes” és a betegség jóval az adásvételi szerződés megkötését megelőzően kezdett nála kialakulni.

A szakértői vélemény birtokában pert indítottunk az eladó ellen. Az eladó a perben továbbra is a peren kívül kialakított álláspontját foglalta el. Az eljárás során tanúk és szakértők kerültek meghallgatásra. Végül első-, és másodfokon is helyt adott a bíróság a keresetünknek és kötelezte az eladót a ló visszavételére a vételár és a teljes perköltség megfizetése mellett.

forrás: erdekesvilag.hu

Mi az ügy érdemi tanúsága?

Egyrészt, hogy szavatossági igényünk élőállat esetén is lehet és lehet alapos. Probléma esetén ne legyünk restek szakértőhöz fordulni.

Másrészt az eladó a ló vételárán felül megfizette perköltségként a ló vételárának két és félszeresét. Igaz az a mondás, hogy a legrosszabb egyezség is jobb, mint a legjobb ítélet. Eladóként ezekben a helyzetekben érdemes a kompromisszumra törekedni már peren kívül is pláne akkor, ha már egy szakértői vélemény ismeretében tehetjük ezt meg. Sok időt, energiát és főként pénzt tudunk ezzel megspórolni.

A cikket írta: dr. Újvári Zoltán ügyvéd

ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA

A közelmúltban volt szerencsém hallgatni az ország egyik legkedveltebb reggeli rádióműsorát, ahol a vadkárok kapcsán megszólaltattak egy hivatásos vadászt, aki viszonylag széleskörűen, ámde meglehetősen sok tárgyi tévedéssel ismertette a vadbalesetek felelőseivel kapcsolatos tudnivalókat. A beszélgetés végkicsengése – számomra nem meglepő módon – az lett, hogy gyakorlatilag, ha nem rendelkezünk CASCO biztosítással, akkor törődjünk bele, hogy összetört gépkocsink sőt, örüljünk annak, hogy a vadászatra jogosult nem követeli tőlünk az elhullott vad miatti kárát.

A probléma kapcsán körülbelül négy évvel ezelőtt már megfogalmaztam a főbb tudnivalókat, ahhoz képest csak azokról a körülményekről ejtek itt szót, amelyet előző írásom nem tartalmaz.

1. Ki a felelős akkor, ha a vadgázolás lakott területen belül történik?

forrás: MTI/Komka Péter

Sajnos egyre sűrűbben hallani, hogy a vadak be-bemerészkednek lakott területre is, ahol közlekedési konfliktust okozhatnak. Csak a példa kedvéért emlékeim szerint nem túl régen egy vaddisznó addig merészkedett, hogy Budapesten a Dunában vett fürdőt. A rádióműsorban tévesen elhangzottakkal ellentétben (a közút fenntartója lenne a felelős) amennyiben lakott terülten belül vadgázolás miatt autónkban kár keletkezik, akkor minden esetben a lakott területtel határos vadászatra jogosult köteles kárunk megtérítésére. A Kúria szerint:

„vadnak ez a különleges módon való megjelenése kellő alapul szolgál a vadászatra jogosult működési körén belül felmerült rendellenességnek a megállapításához.” Hiszen nem természetesen élettere a vadnak az emberek által lakott környezet. „A szabályosan közlekedő felperesnek nem kellett számítania arra, hogy vaddal találkozik, mert a lakott terület zaja a vadat elriasztja.” (LB Pfv.VI.20.941/2008/4. ítélete)

2. Mi a helyzet akkor, ha tényleges ütközés nem történik, de gépkocsink károsodik?

forrás: HVG.hu

Előfordulhat olyan helyzet, hogy a vadászterületről kiváltó és előttünk átfutó vaddal ténylegesen nem ütközünk, de ennek oka csak az, hogy sikeres elhárító manővert végzünk. Ugyanakkor éppen ennek az elhárító manővernek köszönhetően az út menti fának ütközünk, vagy esetleg felborul autónk. Ebben az esetben felel-e kárunkért a vadászatra jogosult?

Számos ilyen esetben is sikeresen érvényesíthetjük kárigényünket a vadászatra jogosulttal szemben. Ennek két feltétele van:

1. A fenti cikkben leírt helyen és módon, vagy lakott területen belül történjék a károsodás,
2. A vad áthaladását előttünk, az elkerülő manőver szükségességét és végrehajtását és ennek következtében bekövetkező károsító folyamatot (gyakorlatilag a teljes tényállást) bizonyítani tudjuk. Lehetséges ezt bizonyítani például: szemtanúval, fedélzeti kamerával, térfigyelő kamerával, stb.

Saját ügyemben a károsult Ügyfél feleségével és lányával közlekedett éjjel az M7-es autópályán, amikor átszaladt előttük egy róka. Az ügyfél az ütközést elkerülendő félrerántotta a kormányt, amelynek hatására az ütközés elmaradt, de a gépkocsi felborult. A mára már jogerős ítéletében a bíróság kimondta:

„Mindezen körülményeket együttesen mérlegelve és értékelve csak arra volt vonható ítéleti bizonyossággal következtetés, hogy a perbeli baleset kiváltója egy, az autópályán keresztülhaladó róka volt. A róka pedig vadászható állatnak minősül, így a vadászati törvény 75/A § (1) és (2) bekezdése irányadó e tekintetben. Miután az érintett autópályaszakaszon nem vitatottan az alperes volt a vadászatra jogosult, így ezzel összefüggésben a felperesi kárigény vele szemben primeren érvényesíthető volt.” (Székesfehérvári Járásbíróság 9.P.21.371/2020/5. számú ítélete)

Összegezve vadak által okozott károk esetén ne spóroljuk meg a szakértővel való konzultációt, mert sajnos sok esetben a köztudatban ismert „szabályok” félrevihetnek bennünket és a másra hárítható károk is a mi pénztárcánkat fogják terhelni.

A cikket írta: dr. Újvári Zoltán ügyvéd

ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA

Valószínűleg nem minden kedves olvasó előtt ismert, hogy 2021. január 1-ei hatállyal módosult a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról. Az erre való figyelemfelhívást azért tartjuk fontosnak, mert egyrészt bővült a kötelező jótállás alá vont termékek köre, másrészt ránk, fogyasztókra nézve jóval kedvezőbb részletszabályok léptek hatályba. Jelen írás arra próbál meg kísérletet tenni, hogy kiemelje azokat a változásokat, amelyek eddig nem voltak részei jogrendszerünknek és amely szabályok ismeretében lényegesen szélesebb körben és kedvezőbb feltételek mentén élhetünk a jótállási jogaink adta lehetőségekkel.

forrás: szallas.hu

 I. Jótállási határidők változása:

Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a jótállási határidők sávosan – és fogyasztói szempontból kedvezően – változtak. Az eddigi szabályok szerint egy év kötelező jótállás vonatkozott minden, a rendeletben felsorolt termékre. Az új szabályok szerint:

 Érték / határidő:

- 10.000,- Ft – 100.000,- Ft között / 1 év,

- 100.000,- Ft – 250.000,- Ft között / 2 év,

- 250.000,- Ft feletti értéknél 3 év a jótállási határidő.

 II. Határidő kezdete, annak számítása: 

• Amennyiben a fogyasztó az újonnan átvett terméket a vásárlástól számított hat hónapon túl helyezteti a vállalkozással üzembe (pl. egy kazán értékesítő általi üzembe helyezése), akkor a jótállás kezdete nem az üzembe helyezés időpontja, hanem a termék átvételének napja. Erre érdemes figyelni, mert ez a szabály azért indokolatlanul rövidítheti a jótállási határidőnket.
• Amennyiben azonban a jótállási idő alatt a termék javításra szorul, akkor a javítás idejével automatikusan meghosszabbodik a jótállási ideje.

 III. A jótállás jegy alaki változása:

Új szabály, hogy már nem csak papír alapú, hanem digitális jótállási jegy is adható, amely a fogyasztói jogokat nem érinti.

IV. Meg kell őrizni az eredeti csomagolást, vagy sem:

A parttalan vita végére tett pontot a rendelet azzal, hogy rögzíti; A jótállási igény érvényesítésének nem feltétele az eredeti csomagolás megőrzése és a termék abban való visszaszolgáltatása. Azaz a jövőben a csomagolás megőrzése már nem szükséges.

V. Hol érvényesíthető a jótállási igény:

E körben is fogyasztóbarát módosításra került sor azzal, hogy már nem csak a vállalkozás által kijelölt javítószolgálatnál lehet jelezni a jótállási igényt, hanem a vállalkozás székhelyén, illetve bármely telephelyén vagy fióktelepén. Ezzel a rendelkezéssel az igényérvényesítési fórumok számos esetben megsokasodnak.

VI. Az azonnali csere vagy vételár visszafizetés kérdése:

Amennyiben a fogyasztó másképp nem rendelkezik, abban az esetben köteles a vállalkozás elsődlegesen nyolc napon belül cserélni, másodlagosan nyolc napon belül a vételárat – a vételár megfizetését igazoló bizonylat egyidejű felmutatásával – visszatéríteni, amennyiben: 

• A termék első meghibásodása során a vállalkozás a termék javíthatatlanságát állapította meg, vagy
• A termék a jótállás határidőn belül háromszor meghibásodik és kijavításra kerül, ezt követően a negyedik meghibásodás esetén (annak javíthatóságától függetlenül), vagy
• A termék meghibásodását a vállalkozás harminc nap alatt nem tudja megjavítani.

Itt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy jelen pontban ismertetett szabályok a közúti és vízi közlekedési eszközök túlnyomó többségére nem vonatkoznak (pl. gépkocsi, motorkerékpár, lakókocsi, motorcsónak, stb.).

 VII. A rendelet hatálya alá tartozó új termékek:

2021. január 1-től az alábbi, 10.000,- Ft feletti értékű termékek is a rendelet hatálya alá tartoznak példálózó jelleggel: 

• nyílászárók,
• árnyékolástechnikai eszközök,
• riasztóberendezés és kapcsolódó eszközei,
• garázskapu és a hozzá tartozó vezérlések,
• zuhanykabin, kád, csaptelep,
• napelemrendszerek,
• elektromos rollerek, hoverboard,
• drónok.

Összefoglalva kijelenthető, hogy a fogyasztókra nézve kedvező eddigi szabályok változatlanul hagyása mellett kifejezetten fogyasztóbarát irányba szigorodott a kötelező jótállás szabályrendszere, amelynek ismerete adott esetben sok kellemetlenségtől tudja megóvni a tisztelt olvasót.

A cikket írta: dr. Újvári Zoltán ügyvéd

ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA

Mi történik akkor, ha az általunk lízingelt gépkocsiról kiderül, hogy lopott, alvázszámhamisított és a rendőrség lefoglalja? A még meg nem fizetett lízingdíjakat továbbra is fizetnünk kell annak ellenére, hogy a gépkocsi soha többet nem kerül a birtokunkba? Nem minden esetben. Érdemes nyitott szemmel járni.

Megbízónk lízingelt egy gépkocsit akként, hogy 3.500.000,- Ft-os első lízingdíj megfizetése mellett további 5.000.000,- Ft-ot és járulékait kellett volna 84 hónap alatt megfizetni a lízingbeadó Banknak, majd a futamidő végén lehetőség lett volna a gépkocsi megvásárlására. A teljes vételár 8.500.000,- Ft, míg a hét év alatt összesen kifizetett összeg valamivel több, mint tízmillió forint lett volna.

Gyanútlan ügyfelünk legnagyobb megelégedésére használta a gépkocsit, amikor egy rutin közúti ellenőrzés során a rendőrök megállapították, hogy a gépkocsi lopott, kőrözés alatt áll és azonnal lefoglalták. Megbízónk megpróbálta visszaszerezni a gépkocsit, de azt a tájékoztatást kapta, hogy az eljárás végén azt majd a valódi tulajdonosnak fogja a hatóság kiadni. Ügyfelünk gépkocsi nélkül találta magát, viszont a lízingbeadó továbbra is követelte a fennmaradó - akkor még mintegy ötmillió forint - lízingdíjat.

Fotó: minositettkonyvelok.hu

Megbízónk felkereste irodánkat és tanácsot kért. Azt javasoltuk neki, hogy fizesse továbbra is a lízingdíjat, de eközben levelet írtunk a lízingbeadónak, hogy teljesítsen szerződésszerűen, hiszen a lízingbeadó azt vállalta a lízingszerződésben, hogy a lízing futamideje alatt lízingdíj ellenében biztosítja Ügyfelünk számára a lízingbeadott gépkocsi zavar-, és korlátozás mentes használatát. Miután kétszeri felszólításunk ellenére sem “állt velünk szóba” érdemben a lízingbeadó, Ügyfelünk javaslatunkra beszüntette a lízingdíjak további fizetését. A nemfizetés hatására kisvártatva felbukkant a lízingbeadó és követelte először a havi lízingdíjakat, majd miután fizetés továbbra sem történt, felmondta a lízingszerződést és később már a teljes fennálló tartozást kérte.

A felszólítások ellenére Ügyfelünk továbbra sem fizetett, így a bank beperelte őt adósként, házastársát kezesként. A lízingszerződés alapján kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alpereseket egyetemlegesen a lízingszerződésből adódó teljes tartozás megfizetésére.

Fotó: hir.ma

A perbeli védekezésünk az volt, hogy miután a lízingbeadó a lefoglalás miatt nem tudta szerződéses kötelezettségét, azaz a gépkocsi alperesek általi használatát biztosítani a lízingszerződés  teljesítése ellehetetlenült. A lehetetlenülés egyik félnek sem volt terhére róható, így ebben az esetben a Ptk. szabályai alapján a szerződés a lehetetlenülés pillanatában megszűnik. Megszűnt szerződés alapján a felek a továbbiakban nem tartoznak egymásnak, pusztán a lehetetlenülés pillanatáig van egymással elszámolási kötelezettségük. Miután túlfizetésben voltak alperesek, így a lízingbeadónak nem lehet olyan követelése, ami alperesek marasztalásához vezethetne.

A bíróság elfogadta álláspontunkat és a keresetet elutasította. Az ítélet jogerős.

A cikket írta: dr. Újvári Zoltán ügyvéd

ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA

Megbízónk egy ÁFA visszaigénylésére jogosult gazdasági társaság. A tulajdonát képező munkagép totálkárosra tört. A károkozó felelősségbiztosítója - helyesen - a nettó káridőponti érték és - helytelenül - a bruttó roncsérték különbözetét fizette meg teljes kártérítésként a károsultnak. Ügyvédi irodánk levélben kérte a biztosítótól, hogy változtasson álláspontján és a nettó roncsérték figyelembevétele mellett fizesse meg a különbözetet (gyakorlatilag a roncs ÁFA-ját), de a biztosító különböző adójogi szabályok alapján ragaszkodott álláspontjához és elutasított minket.

A biztosító véleménye tömören annyi, hogy Ügyfelünk nem értékesítette a roncsot, így ÁFA (be)fizetési kötelezettsége sem keletkezett. Amennyiben értékesítette volna a maradványt, akkor annak igazoltsága esetén természetesen megfizette volna a befizetett ÁFA-t kárként.

Fotó: iriszoffice.hu

Miért téved a biztosító?

A biztosító tévedése úgy fogható meg a legegyszerűbben, ha különbséget teszünk vagyonban beállt értékcsökkenés és felmerült költség között. E két fogalmat keverik folyamatosan a biztosítók. Az ÁFA visszaigénylésre jogosult károsult vagyona nettó (ÁFA nélküli) vagyon. Azaz károsodás esetén nettó egészből lesz nettó maradvány, ami maga a kár. Az ÁFA az csak egy járulékos költség, ami akkor merül föl, ha termékértékesítés útján a roncsot értékesíti a károsult. De az értékesítés során befolyt ÁFA összege nem őt, hanem az államkasszát gazdagítja, így meglehetősen téves álláspont az, hogy az ÁFA összegével csökkentett kártérítést kíván fizetni a biztosító totálkár esetén teljes kártérítés címén.

A Törvényszék megerősítette álláspontunkat. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy:

„A maradványérték kapcsán a felek között az ÁFA volt vitás, illetőleg csak annak térítési ideje, mivel a beavatkozó (a biztosító) nem vitatta, hogy az ÁFÁ-t is meg kell fizetnie a roncsérték után, csak álláspontja szerint akkor, ha az értékesítésre kerül.

A bíróság szerint a kár a munkagép balesetével (roncsolódásával) érte a felperest, nem pedig a roncs értékesítésekor, ezért a roncsérték utáni ÁFA tekintetében is alaposnak találta a felperes követelését.”

Fotó: szamvitelnavigator.hu

Mindezek alapján az ÁFA visszatérítésre jogosult károsultak ne fogadják el a jövőben a nettó-bruttó kifizetési alapot, mert a biztosító jogszerűtlenül megrövidíti őket. A szabály az szabály; nettó káridőponti érték és nettó roncsérték különbözete a jogos kártérítés.

A cikket írta: dr. Újvári Zoltán ügyvéd

ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA

A XXI. századra a gépjárművek számának robbanásszerű növekedésével a mindennapi élet nélkülözhetetlen részévé vált a járművezetői engedély léte. Gondoljunk csak bele, hogy ma már nem nagyon találkozunk olyan önéletrajzzal, amely a meglévő nyelvvizsgák és IT ismeret felsorolása mellett ne emlékezne meg arról, hogy a munkára jelentkező járművezetői engedéllyel is rendelkezik.

Munkánk során sokszor tapasztaljuk, hogy a vezetői engedély fontossága ellenére az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen közlekedési bűncselekmények elkövetése esetén kell számolniuk azzal, hogy már a büntetőeljárás megindításakor bevonják vezetői engedélyüket. A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozza a fenti eseteket.

Négy esetben köteles a hatóság a vezetői engedély azonnali bevonására. Ezek a következők:

1. A járművezető közúti veszélyeztetés elkövetésével gyanúsítható.

A járművezető akkor követi el a közúti veszélyeztetés bűntettét, amikor úgy közlekedik, hogy a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.

Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy e bűncselekmény elkövetéséhez nem szükséges a tényleges fizikai kontaktus a másik közlekedővel, azaz nem szükséges a sérülés okozása. Elég annak a veszélye.

Tipikusan ilyen cselekmények, amikor közlekedési konfliktus alakul ki a felek között és az elől haladó járművezető úgy kívánja „megleckéztetni” a másikat, hogy egy teljesen indokolatlan pillanatban vészfékezést alkalmaz.

Fotó: szatmar.ro

2. A járművezető halált okozó közúti baleset okozása bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.

Amikor már a helyszínen jól rekonstruálható egy halálos eredménnyel záruló baleset során, hogy ki volt a baleset vélhető okozója, akkor bizony már a helyszínen vagy azt követően rövid idővel bevonja az okozással gyanúsított féltől a hatóság a járművezető engedélyt.

Fotó: vasarhely24.com

3. A járművezető maradandó fogyatékosságot okozó közúti baleset okozása bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.

Ebben az esetben nem jár a közlekedési baleset halállal, azonban ha a helyszínen orvos-szakértői vélemény beszerzése nélkül is egyértelmű a maradandó fogyatékosság okozása (például csonkolás), akkor köteles a hatóság a vezetői engedély azonnali bevonására.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy számos közlekedési baleset során csak a nyomozati eljárásban beszerzett orvos-szakértői vélemény tud választ adni a maradandóság kérdésére. Ilyen esetek, amikor például a végtagok épek és sértetlenek maradnak, de funkcionalitásuk csökken. Ha az orvos-szakértő ezt megállapítja, akkor a szakértői vélemény beérkezését követően haladéktalanul köteles a hatóság az engedély bevonására.

Foto: vital-pro.hu

4. A járművezető a járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.

Tapasztalataink szerint még mindig az ittas állapotban történő járművezetés a gyakoribb. Bódító szer hatása alatti járművezetés csekélyebb számban fordul elő. Amennyiben az intézkedő rendőr úgy értékeli, hogy a bűncselekmény elkövetése valószínűsíthető, akkor szondáztatás, majd orvoshoz szállítás, vér-, vizeletminta vétele várható, majd ennek eredményétől függően pozitív minta esetén azonnali vezetői engedély bevonás.

Fotó: kínaicuccok.blog.hu

A hatályos jogi szabályozás meglehetősen szigorú. A nyomozati munkát ellátó rendőrség számára semmiféle mozgásteret nem ad. Különös méltánylást érdemlő esetben lehet az illetékes ügyészséghez fordulni azzal a kéréssel, hogy a büntető eljárás jogerős lezárása előtt rendelkezzék arról, hogy visszakapjuk a járművezetői engedélyünket. De legyünk azzal tisztában, hogy a járművezetőkre nézve kedvező eredménnyel végződő ügyészi döntések vannak kisebbségben.

Szükséges különbséget tenni abban a körben is, hogy a négy esetből kettőt gondatlanul, kettőt pedig csak szándékosan tudunk elkövetni. Gondatlan alakzat a halál és a maradandó fogyatékosság okozása, míg szándékos alakzat a közúti veszélyeztetés és az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés. Erre csak azért tartom szükségesnek külön felhívni a figyelmet, mert vezetés közbeni kellő önmérséklet tanúsítása esetén járművezetői engedélyünk bevonásának esélyét 50%-kal mindenképpen csökkenteni tudjuk.

A cikket írta: dr. Újvári Zoltán

ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA

1. Törvényi jótállás.

• a gépkocsit javítsa ki az értékesítő,
• cserélje ki, amennyiben javítani nem lehet és rendelkezik ugyanezzel a típusú gépkocsival,
• amennyiben használható, de nem nyújtja azt a műszaki tartalmat, mint a többi azonos gépkocsi, akkor adjon vissza valamennyit a vételárból (árleszállítás),
• adja vissza a teljes vételárat, a tulajdonos pedig visszaadja a gépkocsit.

2. Szerződésben foglalt jótállás.

• Az új gépkocsi megvásárlásakor tisztázzák, hogy a “teljeskörű (törvényi) garancia” hány évig vonatkozik a gépkocsira,
• Amennyiben a jótállás időtartama megoszlik törvényi és szerződéses (alapjaiban kevesebb lehetőséget nyújtó) jótállás között, abban az esetben már a törvényi jótállás időtartama alatt koncentráljanak a maximális jogi-, és műszaki megoldások maximalizálására, mert ez az idő múlásával egyre nehezebbé válik és egy adott, objekítv határidő után (átlépés a szerződéses jótállás időtartamába) bizonyos igények tekintetben (elállás a szerződéstől, gépkocsi csere igénylése) lehetetlenné válik.

Megbízónk 2012-ben vásárolt egy új személygépkocsit közel hétmillió forintért. Néhány ezer kilométer megtételét, azaz rövid használatot követően arra tért vissza egy szombati bevásárlás után a parkoló autójához, hogy a jobb oldali első sárvédőjébe valaki beleütközött. A gépkocsit megjavíttatta azzal a márkakereskedéssel, ahol vásárolta azt.

A kijavítást követően úttartási problémák ütötték fel a fejüket, a gépkocsi jobbra húzott. Több márkaszervizt, aztán az adott típus országos központi szervizét is megjárva kérte Megbízónk a hiba megszüntetését. A márkaszervizek reakciója változó volt. Volt, hogy nem ismerték el a hibát, mivel szerintük a gépkocsi nem húz jobbra. Volt, hogy elismerték, de a bent töltött idő alatt véleményük szerint a hiba kijavításra került.

Emberünk továbbra is állította, hogy a gépkocsi nem fut üzemszerűen, balesetveszélyes. Közjegyzői bizonyítás keretében kértük gépjárműszakértő kirendelését. A kirendelt szakértő a gépkocsi megvizsgálását követően megállapította, hogy a jobbrahúzás fennáll. Azonban a hiba okát és ily módon annak kijavításának módját nem tudta meghatározni.

A közjegyzői bizonyítás alapján bejelentettük csereigényünket, amelyet a márkakereskedés nem fogadott el és kért bennünket, hogy bocsájtsuk a gépkocsit a rendelkezésükre és ők garantáltan megszüntetik a hibát. Együttműködtünk, megtettük. Néhány nap elteltével kérték, hogy vegyük át a kijavított, hibamentes autót. Ügyfelünk befáradt a kereskedésbe és átvette a természetesen még mindig hibás gépkocsit.

Az eddig történtek után 2013-ban keresetet nyújtottunk be az illetékes bírósághoz, ahol kértük a márkakereskedés kötelezését a gépkocsi cseréjére. A perben már elismerte a jobbrahúzás tényét a kereskedés, azonban azzal védekezett, hogy annak oka nem lehet más, mint a közlekedési baleset. (Itt jegyezzük meg és hívjuk fel a kedves Olvasó figyelmét arra a nem elhanyagolható körülményre, hogy a sérülés maga egy felületi elem horpadás volt, amelyet egyébként maga az alperes javított meg térítés ellenében!) Új szakértő került kirendelésre a perben. Az új szakértő ugyancsak megállapította a jobbrahúzás tényét. A hiba okával kapcsolatosan azonban nem tudott állást foglalni. Véleménye szerint ez lehet gyártási eredetű, de lehet a baleset következménye is. A szakértőt véleménye kiegészítésére kötelezte a járásbíróság, de közelebbi megállapítást ezután sem tudott tenni a rendelkezésére álló műszaki adatok alapján. Alperes továbbra is konzekvensen és erőteljesen azzal védekezett, hogy a jobbrahúzás oka nem lehet más, mint a baleseti sérülés, ami a gépkocsi általa történt átadása után következett, így erre jótállási kötelezettsége nem terjed ki.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a járásbírság kötelezte alperest a gépkocsi kicserélésre. Az ítélet ellen alperes fellebbezést nyújtott be és továbbra is kérte keresetünk elutasítását.

A másodfokon eljáró Törvényszék további kiegészítést kért a perben kirendelt szakértőtől. Ennek eredménye sem vezetett oda, hogy meghatározhatóvá vált volna a hiba, annak oka és keletkezési ideje. Mindezek alapján a Törvényszék helyben hagyta a járásbíróság ítéletét, így négy évi pereskedést követően Megbízónk köteles visszaadni 2012-ben vásárolt, jelenleg is hibás gépkocsiját és jótállás keretében a márkakereskedés köteles számára egy ugyanilyen típusú és szereltségű új autót biztosítani.

Az ítélet jogerős!

Tanulság: 

Ha jótállási időn belül bármilyen sérülés, külső mechanikai behatás éri gépkocsinkat az nem jár automatikusan garanciavesztéssel. Ebben az esetben is csak akkor mentesül jótállási kötelezettsége alól a gépjárművet értékesítő márkakereskedés, ha be tudja bizonyítani, hogy a hiba oka azt követően keletkezett, hogy mi tőle a gépkocsit átvettük. A bizonyítatlanság e körben az ő terhe, az ő kockázata.

A cikket írta: dr. Újvári Zoltán

ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA