A közelmúltban volt szerencsém hallgatni az ország egyik legkedveltebb reggeli rádióműsorát, ahol a vadkárok kapcsán megszólaltattak egy hivatásos vadászt, aki viszonylag széleskörűen, ámde meglehetősen sok tárgyi tévedéssel ismertette a vadbalesetek felelőseivel kapcsolatos tudnivalókat. A beszélgetés végkicsengése – számomra nem meglepő módon – az lett, hogy gyakorlatilag, ha nem rendelkezünk CASCO biztosítással, akkor törődjünk bele, hogy összetört gépkocsink sőt, örüljünk annak, hogy a vadászatra jogosult nem követeli tőlünk az elhullott vad miatti kárát.
A probléma kapcsán körülbelül négy évvel ezelőtt már megfogalmaztam a főbb tudnivalókat, ahhoz képest csak azokról a körülményekről ejtek itt szót, amelyet előző írásom nem tartalmaz.
1. Ki a felelős akkor, ha a vadgázolás lakott területen belül történik?
forrás: MTI/Komka Péter
Sajnos egyre sűrűbben hallani, hogy a vadak be-bemerészkednek lakott területre is, ahol közlekedési konfliktust okozhatnak. Csak a példa kedvéért emlékeim szerint nem túl régen egy vaddisznó addig merészkedett, hogy Budapesten a Dunában vett fürdőt. A rádióműsorban tévesen elhangzottakkal ellentétben (a közút fenntartója lenne a felelős) amennyiben lakott terülten belül vadgázolás miatt autónkban kár keletkezik, akkor minden esetben a lakott területtel határos vadászatra jogosult köteles kárunk megtérítésére. A Kúria szerint:
„vadnak ez a különleges módon való megjelenése kellő alapul szolgál a vadászatra jogosult működési körén belül felmerült rendellenességnek a megállapításához.” Hiszen nem természetesen élettere a vadnak az emberek által lakott környezet. „A szabályosan közlekedő felperesnek nem kellett számítania arra, hogy vaddal találkozik, mert a lakott terület zaja a vadat elriasztja.” (LB Pfv.VI.20.941/2008/4. ítélete)
2. Mi a helyzet akkor, ha tényleges ütközés nem történik, de gépkocsink károsodik?
forrás: HVG.hu
Előfordulhat olyan helyzet, hogy a vadászterületről kiváltó és előttünk átfutó vaddal ténylegesen nem ütközünk, de ennek oka csak az, hogy sikeres elhárító manővert végzünk. Ugyanakkor éppen ennek az elhárító manővernek köszönhetően az út menti fának ütközünk, vagy esetleg felborul autónk. Ebben az esetben felel-e kárunkért a vadászatra jogosult?
Számos ilyen esetben is sikeresen érvényesíthetjük kárigényünket a vadászatra jogosulttal szemben. Ennek két feltétele van:
- A fenti cikkben leírt helyen és módon, vagy lakott területen belül történjék a károsodás,
- A vad áthaladását előttünk, az elkerülő manőver szükségességét és végrehajtását és ennek következtében bekövetkező károsító folyamatot (gyakorlatilag a teljes tényállást) bizonyítani tudjuk. Lehetséges ezt bizonyítani például: szemtanúval, fedélzeti kamerával, térfigyelő kamerával, stb.
Saját ügyemben a károsult Ügyfél feleségével és lányával közlekedett éjjel az M7-es autópályán, amikor átszaladt előttük egy róka. Az ügyfél az ütközést elkerülendő félrerántotta a kormányt, amelynek hatására az ütközés elmaradt, de a gépkocsi felborult. A mára már jogerős ítéletében a bíróság kimondta:
„Mindezen körülményeket együttesen mérlegelve és értékelve csak arra volt vonható ítéleti bizonyossággal következtetés, hogy a perbeli baleset kiváltója egy, az autópályán keresztülhaladó róka volt. A róka pedig vadászható állatnak minősül, így a vadászati törvény 75/A § (1) és (2) bekezdése irányadó e tekintetben. Miután az érintett autópályaszakaszon nem vitatottan az alperes volt a vadászatra jogosult, így ezzel összefüggésben a felperesi kárigény vele szemben primeren érvényesíthető volt.” (Székesfehérvári Járásbíróság 9.P.21.371/2020/5. számú ítélete)
Összegezve vadak által okozott károk esetén ne spóroljuk meg a szakértővel való konzultációt, mert sajnos sok esetben a köztudatban ismert „szabályok” félrevihetnek bennünket és a másra hárítható károk is a mi pénztárcánkat fogják terhelni.
A cikket írta: dr. Újvári Zoltán ügyvéd
ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA
