Megbízónk az elmúlt esztendőben közlekedési baleset vétlen részese volt. A balesetet követően a vétkes sofőr azonnal elismerte a felelősségét és a helyszínen kitöltésre került a kék-sárga baleseti bejelentő lap.
Ügyfelünk ezt követően bejelentette kárát ahhoz a biztosítóhoz, amit a vétkes sofőr a baleseti bejelentőn – kötvényszámmal alátámasztva – megjelölt. Azonban rutintalansága okán elmulasztotta megjelölni azt a nem elhanyagolható tényt, hogy neki egyébként CASCO biztosítása is volt a baleset idején.
A kárrendezés megkezdődött és Megbízónk ennek időtartamára bérautóval pótolta saját összetört gépkocsiját, amelynek költségét ugyancsak szándékában állt a biztosítóval szemben érvényesíteni.
A kárfelvételt követően derült arra fény, hogy az okozó által megjelölt biztosító nem állt fedezetben a baleset idején, ezért a kárrendező biztosító továbbította a komplett káranyagot a MABISZ-hoz. A MABISZ ügyintézése során derült ki, hogy Ügyfelünknek érvényes CASCO biztosítása volt a baleset idején, ezért a 2009. évi LXII. törvény 36. § (1) bekezdése alapján a MABISZ továbbította a káranyagot Megbízónk CASCO biztosítását gondozó biztosítójához. A CASCO biztosítás terhére végre kifizetésre került a javítási költség 90%-a, míg a fennmaradó 10%-ot a MABISZ fizette meg. Azért került erre a bonyolultnak tűnő ügyintézésre sor, mert a fent citált jogszabályhely a következőképpen rendelkezik:
„36. § (1) A Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti.”
A javítási költség megtérítését követően Károsultunk benyújtotta igényét a MABISZ-hoz az eddigre már 450.000,- Ft-ra (45 napi tétel) rúgó bérgépkocsi költségének megtérítése iránt. A MABISZ azonban ennek csak töredékét, 14 napot tartott téríthetőnek a további igényt elutasította.
Bepereltük a MABISZ-t a fennmaradó bérgépkocsi költség megtérítése miatt, amely igényünket sajnos az elsőfokú bíróság elutasított. Ítélete indokolásában rámutatott, hogy álláspontja szerint elvárható a károsulttól, hogy minden olyan lényeges körülményt, amely a zökkenőmentes kárrendezéshez szükséges bocsájtson a biztosító rendelkezésére.
Az elutasító ítéletet nem fogadtuk el, fellebbeztünk. Előadtuk a Törvényszék előtt, hogy egy merőben új, csak 2009 óta élő szabály, hogy a károsult biztosítási fedezettel nem rendelkező károkozó által okozott kárát elsősorban érvényes CASCO biztosítása terhére és nem a MABISZ erre rendelkezésre álló kártalanítási számlája terhére jogosult és köteles rendeztetni. A laikus károsulttól nem várható el, hogy egy ilyen részletszabályt – külön tájékoztatás hiányában – ismerjen. Ráadásul a kárt nem ő, hanem a vétkes gépkocsivezető okozta, aki ráadásul valótlanul állította azt, hogy érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik, mely állítás valósága esetén a CASCO szerződés léte vagy hiánya irreleváns lenne. A Törvényszék elfogadva érvelésünket kötelezte a MABISZ-t a teljes bérgépkocsi költség megfizetésére, így Megbízónk másfél éves pereskedés árán hozzájutott teljes kárához.
Az eset tanúsága az, hogy a másfél éves pereskedés elkerülhető lett volna azzal, ha a károsult Ügyfél kicsit figyelmesebben tölti ki a kárbejelentő nyomtatványt és feltünteti már akkor annak tényét, hogy CASCO szerződéssel rendelkezett a baleset idején.
A cikket írta: dr. Újvári Zoltán
ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA
