Beköszöntött a nyár és ezzel együtt a kerékpározás ideje. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a közúti közlekedés leginkább veszélyeztetett szereplői a kerékpárosok. E kijelentésünk megtételekor nem pusztán a közlekedés egyéb szereplői – klasszikusan gépjárművek – jelenlétére gondolunk rizikófaktorként, hanem sajnos a kerékpárosok számára nyújtott mai magyar közlekedési infrastruktúra is olyan, amely számos veszélyforrást hordoz magában.

Példálózó jelleggel megismertetünk néhány esetet irodánk elmúlt néhány évéből.

1. Ügyfelünk kiépített kerékpárúton közlekedett, amikor a felette lévő faág letört, ráesett, aminek következtében a kerékpáros elesett és eltörött a csípőcsontja.

A bíróság nem csak kártérítési, de büntetőjogi felelősséget is megállapított az ügyben a fa elhanyagoltsága miatt.

2. Gyanútlan megbízónk budai kertvárosi környezetben kerékpározott, amikor egy keresztbe kifeszített láncba ütközött és az esése következtében eltörött az orsócsontja.

A lánc azért nem volt látható, mert erős napsütötte időben egy fa beárnyékolta a baleset helyét és emiatt nem volt jól érzékelhető a lánc. A bíróság kártérítő felelősséget állapított meg ebben az esetben is.

3. Vasárnap délutáni kerékpározás során Ügyfelünk egy úthiba következtében elvesztette uralmát kerékpárja fölött, elesett és eltörött a kulcscsontja.

Ebben az ügyben is sor került kártérítési felelősség megállapítására.

Adja magát a kérdés. Ki felel és miért felel ezekben az esetekben?

Ki felel?

Minden egyes baleset esetén meg kell keresni azt az okot, amely a baleset bekövetkezéséhez vezetett (eseteinkben korhadt faág, nem jelzett útakadály, úthiba). Az ok feltárását követően további vizsgálatot kíván, hogy ez kinek az érdekkörében van. Azaz ki a tulajdonos, kezelő vagy ki az, aki az előidézett baleseti okért egyébként felelős. Ha ez tisztázásra került, akkor semmi sem zárja el attól a szerencsétlenül járt kerékpárost, hogy bekövetkezett kárát (dologi károk, költségek, járadékok, sérelemdíj) a baleseti okért felelős természetes vagy jogi személlyel szemben érvényesítse.

Érdekességként jegyezzük meg, hogy mindhárom fenti eset belterületen következett be kerékpárúton. Így mindhárom esetben a kerékpárutat kezelő Önkormányzatnak kellett a károsultak kárát maradéktalanul megtéríteniük. De természetesen előfordulhat olyan eset is, amikor természetes személy felelős a baleset okáért. A példa kedvéért tegyük fel, hogy a KRESZ szerinti szűk körben megengedett módon járdán kerékpározunk és a ház udvarában lévő elhanyagolt állapotú fának törik le a gallya, esik ránk és okoz nekünk sérülést. Ebben az esetben természetesen a ház tulajdonos természetes személy lesz köteles megtéríteni kárunkat.

Miért felel?

Az 1988. évi I. törvény A közúti közlekedésről szerint „A közút kezelője - az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.” Következésképpen, amikor az utak, a közlekedési műtárgyak, vagy az utak környezetének (például növényzet) minősége miatt kerékpáros balesetet szenved valaki, akkor az út kezelője/tulajdonosa a fenti jogszabályhely alapján köteles a károsult teljes kárát megtéríteni.

Összegzésképpen arra biztatunk minden pórul járt kerékpárost, hogy ne fogadja el csendben a kialakult helyzetet, hanem keresse meg a balesetért felelős személyt és kérje rajta számon bekövetkezett anyagi és egyéb sérelmeit.

A cikket írta: dr. Újvári Zoltán

ÚJVÁRI ÉS BÁJI-PATAY ÜGYVÉDI IRODA